Plébánosok

Kürthy György 1672 – 1676
Vlassics Miklós 1676 – 1678
Illyés István 1678 – 1684
Tolmácsy István 1684 – 1687
Novácz Ravasz István 1687 – 1688
Liptay István 1688 – 1689
Vincze György 1689 – 1692
Zindesák János 1692 – 1693
Szunyogh Pál 1693 – 1694
Szenczy György 1694 – 1698
Svehlovics Mihály 1698 – 1707
Rigó István 1707 – 1710
Fábry Jakab 1710 – 1719
Hulik János 1719 – 1739
Garay Márton 1739 – 1750
Libényi Mihály 1750 – 1765
Verebélyi László 1765 – 1767
Friwaisz Ignác 1767 – 1767
Farkas Péter 1767 – 1773
Arady Ignác 1773 – 1777
Szevald József 1777 – 1798
Csóka Gábor 1798 – 1814
Jankó Sándor 1814 – 1858
Döme Mór 1858 – 1901
Méhes Károly 1901 – 1902
Bernkopf Károly 1902 – 1909
Ambruskó Lajos 1909 – 1952
Csaplár János 1949 – 1949
Farkas Jenő 1949 – 1952
Lakatos Imre 1952 – 1958
Restály Mihály 1958 – 1987
Tomašek László 1987 – 1996
Herdics György 1996 – 2008

Tóth László

2008 – 2013

Simek Sándor 2013 – 2016
Elek László 2016

 


 

Nádszeg első ismert római katolikus plébánosa Kürthy György volt, aki 1672 októberétől 1676 áprilisáig működött a faluban. Nádszegről Vásárútra került. 

A plébánosi tisztségben őt Vlassics Miklós követte, aki 1676. május 9-től 1678-ig volt a község lelkipásztora. Ő 1668-ban a Szent István szemináriumban végezte tanulmányait, majd filozófiát és teológiát tanult. 1671 decemberében Verebélyen, majd Nagyfödémesen működött, innen került Nádszegre. Ezután Jókán működött, ahol összetűzésbe került néhány lakossal, mivel a nem katolikus hívekkel szemben erőszakosan lépett fel. Thököly hívei kirabolták a házát, állatait elhajtották, ő maga Nagymagyarra menekült. 1691-ben pozsonyi kanonok, később püspök lett. 1715-ben halt meg. 
1678. június 6-tól 1684 januárjáig Illyés István volt Nádszeg plébánosa. 1650 decemberében született Erdélyben, Csíkszentgyörgyön. Pázmány követője volt. Tanulmányait Rómában végezte. 1677 februárjában szentelték pappá. Nádszegen átélte a Thököly-csapatok betörését, ami veszélybe sodorta életét. Nádszegről Püspökire került, majd 1685-től a nagyszombati egyetem professzora volt. 1686-ban visszatért Püspökire. 1688-ban esztergomi kanonok, később honti főesperes. 1711-ben halt meg. Életrajza megjelent írásban a Magyar Sionban, 1865-ben.
1684. április 12-től 1687-ig Tolmácsy István volt a plébános a faluban. Korábban, 1675-ben Farkasdon, Negyeden és Szímőn tevékenykedett.
Utána Nádszeg plébánosa Novácz Ravasz István
majd 1688. május 23-tól Liptay István
1689-től 1692-ig pedig Vincze György volt. Ő 1667-ben a Pázmáneum diákja, ahol filozófiát és teológiát tanult. 1678-tól 1679-ig Nagysajkán volt lelkész, majd Nagysurányban és Majtényon, ahonnan Nádszegre került. 
1692. április 27-től a plébánosi tisztséget Nádszegen Zindesák Ürge János látta el. Nádszegről Diószegre, Pusztafödémesre, Kismácsédra, Jókára, majd 1695-ben Dunaszerdahelyre került, ahol 1706-ig tevékenykedett. 
1693 májusától 1694-ig Nagyszelezniczei Szunyogh Pál volt Nádszeg lelkipásztora. Mielőtt Nádszegre került, Vágsellyén volt plébános. Nádszegről 1695 áprilisában Érsekújvárra, majd Egyházfalvára, később Vámosra és 1709-ben Mosóczra került. 
Szenczy György 1694 januárjától 1698. április 28-ig működött plébánosként Nádszegen. Ide Egyházfalváról került, majd innen Nagymagyarra. 
1698. július 15-től 1707-ig Svehlovics Mihály volt a nádszegi plébános. Innen Komjátra, Egerszegre, Újlakra, majd Nagypakára került, ahol 1720-ban meghalt. 
1707. március 25-étől 1710-ig a plébánosi feladatokat Nádszegen Rigó István látta el. A Pázmáneumban tanult teológiát. 1687-től Vízkeleten, 1690-ben Tallóson, 1692-ben Nagymegyeren, Ekecsen, Izsapon és Apácaszakállason, majd Gútán, végül Nádszegen volt plébános. 
Fábry Jakab követte őt a plébánosi tisztségben. Teológiát 4 éven át a Stephaneumban tanult, majd 1712-ben vásárúti és nádszegi, 1714-től csak nádszegi plébános lett. Az ő idejében épült a falu első téglatemploma a Legszentebb (Legméltóságosabb) Oltáriszentség tiszteletére. 1719-től galántai plébános, majd rövid ideig ismét Tallóson és Galántán működött. 1728-tól főesperes, majd kalocsai vikárius, később püspök. Végrendeletében, amely 1753. május 10-én kelt, 100 aranyat hagyott a nádszegi templomra. 
Hulik János 1719. április 21-től 1739. május 20-ig volt Nádszeg plébánosa. 1690-ben született. A Szent István szemináriumban végezte teológiai tanulmányait. 1713-ban Lédecen volt plébános. Innen került Nádszegre, majd Vízkeletre. 1753-ban visszavonult, de Vízkeleten maradt, ahol 1755. október 13-án halt meg. 
Garay György Márton Péter a nádszegi plébánosi tisztséget 1739. május 20. és 1750. november 12. közt látta el. Keszthelyi nemesi családból származott. 1735-ben szerezte meg a filozófia magisztere címet. Nádszegen halt meg. Utána Libényi Mihály volt a falu lelkipásztora 1750. november 20-tól 1765. február 28-ig. A Moson megyei Klébenyből, nemesi családból származott. 1733-ban szentelték pappá. Először Vízkeleten működött mint káplán, majd Tallóson már mint plébános. Innen került Nádszegre, ahol 1765. február 28-án hunyt el. 
Az őt követő Verebélyi László 1765. március 15-től 1767-ig volt itt plébános. Esterházy János özvegyének káplánja volt. 
1767-ben rövid ideig mint adminisztrátor működött Nádszegen Friwaisz Ignác
Utána 1767. november 15-től Farkas Péter volt a község plébánosa. Dunaföldvárról került ide, majd innen Hidaskürtre ment, ahol 1789 októberében 51 éves korában hunyt el. 
1773. június 23. és 1777 augusztusa közt Arady Ign
ácz a plébános Nádszegen. 1743-tól Püspökin, Csiffáron, majd Szemerén müködött. Innen került Nádszegre, ahol 1777 augusztusában hunyt el. 
1777. szeptember 29-től 1798. január 2-ig Szevald József volt Nádszeg lelkipásztora. Komáromi nemesi családból származott. Teológiai tanulmányait a Stephaneumban végezte. 
Csóka Gábor 1798-ban került Nádszegre. 1794-ben fejezte be tanulmányait a pozsonyi szemináriumban. Utána mint segédlelkész Tallóson működött, innen került Nádszegre. 1814 után Ekelen, Koltán és Szímőn élt, ahol 1830. május 13-án halt meg. 
1814 és 1858 között Nádszeg plébánosa Jankó Sándor. 1779. május 13-án született, 1804-ben fejezte be teológiai tanulmányait. 1805-ben Magyarbélen, Szencen, majd Nádszegen volt plébános. Annak ellenére, hogy az itt élőkkel nézeteltérése támadt, a faluban a leghosszabb időn át működő plébánosok egyike volt. Az ő idejében építették újjá a templomot. 1859. augusztus 26-án halt meg. 
Döme Mauritius 1825. március 7-én született Ozorán, Trencsén megyében. Nagyszombatban végezte teológiai tanulmányait. Mint segédlelkész először Somorján, 1840-ben Cseklészen, 1856-ban pedig mint adminisztrátor, majd 1858-ban már mint plébános működött Nádszegen. 1901. szeptember 24-ig volt a falu plébánosa. Őt követte Méhes Károly, aki 1902. február 3-ig működött itt. 
Bernkopf Károly 1902-1909 közt, vagyis a jelenlegi római katolikus templom építésének idején volt Nádszeg lelkipásztora. 

Ambruskó Lajos Vámosújfalun született 1879. aug. 18-án. 1909 és 1952. december 31-e között volt a falu plébánosa, vagyis 43 évig. A legjelentősebb plébánosok közé tartozott. 1942-től érseki tanácsos. 1953. január 3-án hunyt el Nádszegen. Sírját a nádszegi öreg temetőben találjuk.

Káplánként 1949 tavaszától 1949 júliusáig Csaplár János
majd 1952 augusztusáig Farkas Jenő működött a községben.

A pap-költő Szencen született 1922-ben. Itt éretségizett, majd a Hittudományi Főiskola befejezése után 1946-ban szentelték pappá. Csicsón, Bajtán, Nagyabonyban és Nagymegyeren volt plébános. A hatvanas évek közepén (1965) jelenik meg első verseskötete a Csendország, majd 1969-ben a Valaki jár a nyomomban c. kötet. Nagymegyer után Albáron lett plébános. 1979. szeptember 18-án halt meg a dunaszerdahelyi kórházban. Szencen van eltemetve. A helyi cserkészcsapat az ő nevét viseli.

1952 augusztusától december 31-ig ugyancsak káplánként szolgált Nádszegen Lakatos Imre, aki aztán Ambruskó Lajos halála után a község plébánosa lett 1953 januárja és 1958 június 31. között. 

Restály Mihály 1958. július 1-től 1987. április 22-ig volt Nádszeg lelkipásztora. 1915. március 31-én született Nagyszarván. 1940. 6. 23-án szentelték pappá. Bajnán, Udvardon, Komáromban és Pereden szolgált. A háború után részt vett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájában. A tömörülés Mindszenty József esztergomi hercegprímás támogatásával a nyugati közvélemény elé tárta azokat a jogtiprásokat, melyek abban az időben a szlovákiai magyarságot és az egyházat sújtották.1949 februárjában társaival együtt államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták. Több hónapi fogvatartás, vallatás után feltételesen szabadlábra helyezték. 1949. XII. 28-án a pozsonyi „Mindszenty-per”-ben összeesküvés címén 6 év börtönre ítélték, amit a pozsonyi, lipótvári börtönökben, a Horní Slakov-i uránbányában, Svätopluk, Znojmo börtöneiben töltött. 

A kemény börtönévek után Galántán volt plébános, majd 1958-tól haláláig - 29 éven át - szolgálta a nádszegi híveket. Generációk nőttek fel a keze alatt. Közismert volt a sport iránti szeretete - egy ideig a helyi futballcsapat edzője is volt.
1990-ben a Kassai Kerületi Bíróság rehabilitálta az 1949-ben elítélteket, de Restály Mihály ezt az erkölcsi elégtételt már nem érhette meg. 1987 április 22-én hunyt el. A nagyszarvai temetőben nyugszik. 1997-ben in memoriam PRO PROBITATE - díjat kapott helytállásáért.

1987 augusztusától 1996. október 15-ig Tomašek László volt a község plébánosa. 
1996. október 15-től Herdics György
2008. május 1-től 2013. június 30-ig pedig Tóth László volt a nádszegi katolikus hívek lelkipásztora.

 
 
 
 
2013. július 1- től 2016. augusztus 31-ig Simek Sándor szolgálta a híveket,
 
 
 
 
 
 

2016. szeptember 1-től pedig Elek László tölti be ezt a tisztséget.

 
 

Kapcsolat

Római katolikus plébánia - Nádszeg
Templom tér 258
925 42 Trstice-Nádszeg
Tel.: 00421-31-7782246
Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Webmester: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
 
 
 
 
Templomunk felújítását a
     
is támogatta